Pálmák kertben Magyarországon

Forrás: Megyeri Csaba

 

Kezdetek:

Először tájékozódjunk  mely fajok a legoptimálisabbak a kerti telepítésre, hazánkban.

Trachycarpus takil, Trachycarpus fortunei, Sabal minor, Rhapidophyllum histrix,

Ha eldöntöttük mely növény is tetszik ezek közül, vásárláskor rendkívül fontos, hogy erős ,egészséges növényt válasszunk, hogy minél több esélyt adjunk növényünknek a gyors akklimatizálódásra, és a keményebb telek átvészelésére is ezeknek jobb az esélye.

A Trachycarpus fajoknál leginkább szembetűnő a különbség.

Vastag erős törzsű és  dús levélzetű fajt válasszunk.

Sokan rémhírként terjesztik , hogy az olasz, spanyol /európai/  import növényeket agyon tápozzák a gyorsabb növekedés érdekében, ezáltal lazább szövetek képződnek és így kevésbé fagytűrők ezek a növények. Ezt így nem általánosítanám !

 

Vastag törzsű /európai származású/ Trahycarpus fortunei

A sűrűn elhelyezkedő levélalapok,  -  a dús lombozat, - a jó levélhozam tanúbizonysága  !

Ezek a pálmák  hiába európai import növények már hosszú évek óta bizonyítanak jó fagytűrőségükről. Szelektálással és az új telepítést követő 2-3 évben intenzívebb védelem mellett az ország nagy részén hosszú távon helyt tudnak állni.

Egyre gyakrabban találkozhatunk /olcsóbb/ kínai import Trachycarpusokkal, melyek könnyen felismerhetőek vékony törzsükről, gyenge vékony levélszáron kevésbé merev leveleiről. A törzsön ritkán elhelyezkedő levélalapok jellemzik, mely inkább utal arra, hogy ezeket a növényeket tápanyagban szegény földben bő öntözéssel serkentették a gyors növekedésre. Ezek a növények 1-2 éve jelentek meg a piacon ezért nincs tapasztalat arról , hogy hosszú távon keményebb telet is elviselnének nálunk!

Erősen javasoljuk , hogy ezeket a növényeket 3-4 éven át fokozatosan szoktassuk az európai / hazai/ klímánkhoz, intenzívebben védjük!

Bár találkoztunk vastag törzsű erőteljes /európai származású/ pálmákkal melyet rendszeresen megviselnek teleink , ezért sem mondhatni bizton , hogy vékony vagy vastag törzs döntő lenne / bár jobbak az esélyei/. Igazából lehet, hogy elkeserítően hangzik, de a megbízható szelektálás módja a /puding próbája  - az evés/ tehát nálunk is volt „kihullás” ami azt jelenti, hogy mondjuk 10db pálmából / ha jól indítjuk a választást/ 2-3 db az első 5 évben elpusztul! Ezért ami megmarad sokkal értékesebb lesz számunkra!

Kínai import Trachycarpus fortunei        /minőségbeli összehasonlításként/

Rendkívüli levélhozam /európai nevelésű pálma/

Helyszín:

Azaz , hogyan találjuk meg a legoptimálisabb helyet kertünkben a pálmák kiültetéséhez.

Feltétlenül napos védett helyet próbáljunk meg keresni kertünkben, hisz meleg és fényigényes növényekről van szó. Pl.: Az épület déli - délnyugati oldalhoz, legjobb ha egy szegletbe ültetünk ahol meg tud rekedni a meleg. Általában az épülethez közel ültetett növényeket a szél sem tudja nagyon megtépázni és pár fokkal mindig melegebb van mint akár egy távolabbi nyílt terepen a kertben. Ha fagyérzékenyebb növényeket szeretnénk akkor a közvetlen épület elé történő ültetés a legjobb , hisz takarás építésekor használhatjuk az épület egyik, jó esetben két oldalát is. Ha szerencsésebb helyzetben vagyunk, pl. egy pince ablak is bele esik az épített védelembe onnan meleget engedhetünk a pálmánkra , így biztosítottuk a legoptimálisabb téli védelmet növényünknek.

 

 

Butia capitata takarása az épület hőjének hasznosításával.

K. Attila gyűjtő kertjében

 

Ültetés:

 

Az ültetést március- júniusig terjedő időszakra korlátozzuk. Így van némi ideje a növénynek , hogy megszokja az új helyét és megindulhasson a gyökerek terjeszkedése. Így valamivel jobb eséllyel indul a télnek, mintha mondjuk októberben ültetnénk ki.

Első évben az intenzív gyökérfejlődés végett csak 1-4 levelet hoz növényünk a törzs nem nő!

2.-3. évben tovább terjeszkedik a gyökérzet, de már kialakult annyi gyökér, hogy 6-8 levelet hozzon a pálma és 5-10cm-t nő a törzs.

4.-évtől optimális esetben számíthatunk 8-12 levélhozamra és 10-15 cm / jó esetben 20cm/ törzs növekedésre.

Az első 3 évben -10 c alatt intenzívebben / akár pótfűtéssel/ védjük pálmánkat . / Fagysérülési fokozatokat lásd a fagykárok bekezdésben/

Az ültető közeg laza pl. apró sóderrel kevert tőzeg és a „saját” földünk keverése legyen.

Az ültető gödör ha optimálisan „laza” a földünk akkor kb. 2-szer nagyobb legyen mint a növényünk földlabdája, amennyiben kötött agyagos a kertünk földje jóval nagyobb akár 2 köbméter földet is javasolunk cserére.

Az ültető gödör aljára tegyünk marha vagy istállótrágyát , erre földet és csak ezt követően a földlabdát, hogy a gyökérzet még ne tudjon érintkezni a szerves trágyával!

Az ültető gödröt jól beiszapoljuk és leghamarabb csak 3 hónap múlva beöntözéssel tápoldatozhatjuk! /A tápoldatozások leírásait lásd a Termékek menüpont , -egyéb egzotikumok – tápoldatok között./

 

Csapadékvédelem:

 

A pálmák azért „csak” fagytűrők és nem télállóak mert segítenünk kell nekik csapadékvédelemmel áttelelni! A pálma szíve a tenyész csúcsa amelyet védenünk kell a tartós nedvességtől a pihenési időszak alatt. Ha nem védjük pálmánkat a téli csapadéktól a következők történhetnek : míg nem mozdul, - nem növekszik a tenyész csúcs a csapadék megül a pálma „szívénél, -  a tenyész csúcson a kisebb felmelegedések alatt a gombák megtelepszenek mélyen a törzsben és elrohasztják a „szívet”. A másik lehetőség - amennyiben a tél beállta előtt nem tud „ beérni” leállni a tenyész csúcs növekedése / nedvkeringése/  úgy akár már -6-8c nél elfagyhat a „Szív” és az élettelen sejteket ismét a gombák rohasztják el. Ugyan is a növekedés leállását követően élettanilag teljesen átalakul növényünk.

A védelem semmiképpen ne legyen zárt , és ne takarjunk fóliával! Mindenképp szellőzni tudjon a korona, hisz nem a fagytól hanem a csapadéktól kell védenünk ,

/- 1-2 levélkár még elfogatható áldozat./

A takarásokat elhúzhatjuk a tartós -4-5c alatti hőmérséklet beálltáig, de csakis száraz napos időben tegyük ezt.

Amennyiben mégis komolyabb kárt okozott a tél növényünkben, márciustól májusig rendszeresen  figyeljük és ha szárad vagy rohad / kihúzható/ a tenyész csúcs azonnal kezeljük por alakú réztartalmú permettel és tartsuk szárazon míg nem mutatkozik életjel. Amennyiben még novemberben sem hajt újra úgy sajnos  elvesztettük pálmánkat!

Amennyiben  megindul a növény úgy a következő télen nagyon védjük kezeljük úgy mint egy betegségből lábadozót.

Nem szabad megfeledkeznünk a ritka de alattomos „kártevőről” , -  amit a 2008-as hűvös rendkívül csapadékos ősz és a szintén csapadékos tél + 3-4 hét tartós fagy okozott. Pálmáink optimális talajba vannak ültetve, mégis pár db, -  fagy ill. rothadás kárt szenvedtek gyökérzetükön. Ennek felismerhető jele, hogy a 6-8 éve kint telelt pálmák rendesen 8-10 levelet hoztak ez idáig, de 2009- ben 2-4 db kisebb méretű levelet tudtak csak produkálni!

A pálmáknak pótolni kellett a sérült gyökereket, és ismét az első évre jellemzően gyökeresedésre „hajt”

Tehát ha ehhez hasonló időjárás bekövetkezik, a fagyok beálltával takarjuk a pálma gyökérzetét.

Ha tudunk alkalmazzunk talajhőmérőt ,ha -6c alá esik a talaj hőmérséklete takarjuk a gyökérzetet is.

 

Megelőzés:

Azaz, mit tegyünk, hogy pálmáinkat felkészülten érje a tél.

Törekedjünk arra , hogy pálmánk augusztus végén megkezdje a növekedés leállását, majd a teljes nedvkeringés megállását. Ezt a tápoldatozás és az öntözés leállításával tegyük , még ha nagyon meleg és száraz az idő is!

Ősszel és tavasszal permetezzük felszívódó réztartalmú gombaölő permetszerrel.

 

 

Chamaerops humillis csoport , téli védelme

 

Fagykárok: A Trachycarpus fortunei pálmákon , az akklimatizációs időszak függvényében már -10c alatt kisebb levél fagykárok keletkezhetnek, ami annyit jelent , hogy a külső idősebb levelek egy része elfagyhat. -15c- nál a teljes levélkorona megfagyhat, -17-18c- alatt még a tenyész csúcs is elfagy. Ha ez bekövetkezne még nem kell teljesen lemondanunk pálmánkról , hisz rendkívüli életerővel rendelkezik, és lehet hogy a nyár folyamán kihajt. A Trachycarpus takilnál ezek a tünetek 2-3c-kal még később jelentkezhetnek. A Sabal minor és a Rhapidophyllum histrix, fagyűrése még jobb .

Öntözés: A pálmák többségükben vízigényesek! A vegetációs időszak során / áprilistól- novemberig/  ha az eső már 4-5 napja nem esett , - öntözzünk, a tartós hőségben pedig minden nap lehet. A legjobb ha lágy esővízzel tudunk öntözni.

Kártevők: A vegetációs időszak során hetente vizsgáljuk át növényünk levélzetét , tenyész csúcsát nem támadta-e meg valamilyen tetű vagy atka, amennyiben találunk rajta azonnal kezeljük a megfelelő permetszerrel, mert könnyen átterjedhet a többi növényünkre és a végén az egész kertünk menthetetlen lesz!

Egyéb fajok:

Ha tudunk rá szánni több időt és energiát érdemes az alábbi fajokat is gyűjteményünkben tudni.  Butia capitata a legjobb fagytűrésű szárnyalt levelű törzses pálma mely rövid ideig tartó -12-13c-t károsodás nélkül vészel át, az életben maradási fagytűrése valahol -15-16c-nél lehet. Chamaerops humillis nagyon jó a regenerálódási képessége! -15c-nál a teljes korona elfagy , de tavasszal még a kifagyott törzs alól is újra sarjad! Persze ha nem szeretnénk , hogy pálmánk a 0-rol kezdje -8-10c alatt már pótfűtésről gondoskodjunk! Hasonlóan teleltessük a var. Vulcano és Var. Cerifera alfajokat is

Brahea armata rendkívüli szépségű ritka pálma -8 c –nél már fagykár jelentkezhet a leveleken, -12c az életben maradási küszöb. Csapadékra érzékeny ,ezért, ha időben gondoskodunk a csapadékvédelemről és az ősz folyamán ki tud száradni a földje , néhány fokkal jobb lesz a fagytűrése. Pótfűtésre szüksége van -7c alatt.

Trachycarpus wagnerianus  jóval érzékenyebb mint a fortunei – 13-15c az életben maradási küszöbe.

Tritrhinax campestris méltán nevezhetjük kitűnő fagytűrésű pálmának , kemény leveleinek köszönhetően sem szél nem tépázza sem a fagy nem viseli meg jelentősen.  -12-13c-nál még semmilyen fagykár nem jelentkezik a növényen!  -15c a szakirodalom szerinti fagytűrése , de véleményünk szerint jóval több lehet! Erre azért nem tudunk pontos információval szolgálni , mert talán nem titok kuriózum növényként , borsos az ára és a mi 1m –es törzsű példányunkat csapadékvédelemmel látjuk el és -12c alatt pótfűtéssel védjük , /nem kockáztatjuk alacsonyabb hőmérséklettel az életben maradását, hisz minden 3. télen van szükség pár éjszaka erre a védelemre/

Nannorrhops rithciana kísérleti fázisban van Bemutatókertünkben a teleltetését illetően , a szakirodalmak szerint hazánkban való teleltetése bíztató. Fagytűrése száraz körülmények között akár -23c

Washingtonia robusta speciális védelem mellett nevelhető kertjeinkben, fagytűrése -11

 

Washingtonia filifera vaskosabb törzzsel rendelkezik / 1m átmérő/ nagyobb korona és jobb fagytűrés - 12c /-17c/

 

Serenoa repens  nagyon ritka Európában ezért kis növényekként kaphatók és  fagytűrése nem mérvadó / minél nagyobb és idősebb a pálmánk , annál erősebb és szívósabb lesz/, ezt javasoljuk  -8-10c alatt pótfűtéssel szárazon teleltetni.

 

 

Trithrinax campestris Németország Mannheim-i botanikus kert

-15c-t már kibírt védelem nélkül!

 

Az alábbi fajok -8-10c alatt védelem mellett is már teljesen elpusztultak!

Jubea chilensis

Sabal mexicana

 

 

A Trachycarpusok szemmel láthatóan viseltesebbek!

 

Összegezve a leírtakat, amennyiben Önök számára új fajt szeretnének vásárolni, kérjék ki tapasztalt gyűjtő vagy szakember véleményét!

Legújabb termékeink