A kaktusz röviden
Nagyjából 2000 fajt foglal magába a kaktusz családja. A kaktusz fajai a száraz hegyvidéki, szubtrópusi sivatagi és Amerika trópusi részeiről származó pozsgás növények. A Phytolaccaceae családdal közelebbi rokonságban állnak a betalain vegyület előfordulása, valamint a mag és a magkezdemény szerveződése miatt.
A kaktusz megismerése
A kaktusz füge változatának termését (indián füge, kaktuszfüge, tuna) már úgy 9000 éve eszik az indiánok. A kaktusz nem igazán érdekelte az első Amerikát felfedezőket, a kaktusz az ő felfogásuk szerint a történelmet megelőző idők növényóriásainak maradványa. A bennszülöttektől eltanulták a szerzetesek, hogy a kaktusz füge változatát milyen módon lehet fogyaszthatóvá tenni, aXVI. század végén termeszteni kezdték az európai kolostorkertekben, festésre is használták a gyümölcs levét. A tuna kaktusz nevét egy olasz botanikus adta 1655-ben, Opuntina néven szerepelt először a füvészkönyvében.
A kaktusz elterjedése
A kaktusz Amerikában olyan területeken él, melynek éghajlata a legkülönbözőbb. Az északi szélesség 48-50° körül van a kaktusz vegetációjának északi határa, a valódi hazájuk viszont az Amerikai Egyesült Államok délnyugati államaiban kezdődik. Kalifornia, Texas, Új-Mexikó és Arizona éghajlata félsivatagi, valamint sivatagi. Itt rendkívül nagy számban fordul elő a kaktusz füge /Opuntia/fajtáján kívül az Escobaria és az Echinocereus, és néhány Coryphantha, Cylindropuntia, valamint Mammillaria faj és a saguaro. A kaktusz bőséges fajtája és nagy egyedszáma lelhető fel a Mexikói-magasföld területén, amely az előbb említett területhez délről csatlakozik. A Coryphantha, Ferocactus, Echinocactus, Pachycereus, valamint a Mammillaria kaktusz zöme ezeken a vulkanikus, hegyes területeken fordul elő sok egyéb faj társával.
Mexikó északi államainak, Durangonak, Coahuilának, Sinaloának és Sonorának a legnagyobb része száraz sivatag, Közép-Mexikóban átmeneti klímával rendelkeznek Tamaulipas, San Luis Potosí és Zacatecas államok. A Turbinicarpus, Ariocarpus, Astrophytum, Pelechyphora, Lophophora nehezen tartható és nehezen nevelhető kaktusz faj, ezek Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államok déli államaiban találhatók, közkedvelt kaktusz hírében állnak. Egyes cereoiod kaktusz, Pereskia, Epiphyllum és Rhipsalis kaktusz fajok hazája Mexikó Közép-Amerikával határos része, amely klímája trópusi és meleg. A szigetvilágból és az úgynevezett szárazföldi hídból áll Közép-Amerika. Klímája változatos a függőleges tagoltság miatt, a trópusi övbe esik. Leginkább a Melocactus kaktusz található leg Venezueláig és Kolumbiáig ezeken a tengerparti területeken.
A kaktusz Brazíliában leginkább a nagy füves, hegyekkel határolt fennsíkokon találhatók meg délkeleten. A trópusi higrofil körülmények között sok fán lakó és erdei kaktusz található meg az ország nedves és meleg részein. Észak-Brazíliában az Arrojadoa kaktusz, délen pedig az Echinopsis, Trichocereus, az Eriocactus és a Brazilicactus kaktusz található meg. Dél-Amerika területén Argentína a másik nagy hazája a kaktusz fajtáinak, viszont ott is eltérnek a klímaviszonyok. Sok adat ismert a kaktusz argentínai élőhelyeiről. Sok kaktusz található meg Argentína mellett az Andok nyugati felén, valamint a Csendes-óceán partvidékén is, Peruban és Chilében. Több jellegzetes kaktusz nemzetsége és faja kizárólag itt található meg.
Hűvös sivataginak mondható az éghajlat ezen a területen. A Horridocactus, a Matucana, a Haageocereus, az Espostoa, az Eulychnia, a Gymnocereus, az Azureocereus, valamint az Arequipa kaktusz számít leginkább perui nemzetségnek. A Copiapoa, az Islaya, az Eriosyce, a Neoporteria, a Horridocactus és a Neochilenia Chilében élő kaktusz fajta. A kaktusz számos lelőhelye mellett Bolíviában is többféle kaktusz honos. A Gymnocalyciumm, a Cleistocactus, a Rebutia, a Mediolobivia és a Lobivia kaktusz található a Kordillerák két vonulata között, amely a Bolíviai-magasföldön, az Altiplanón található meg. A Parodia gyűjtőnemzetség Argentinában, Brazíliában és Uruguayban is elterjedt már, a Notocactus nemzetséges is tartalmazza már. A Csendes-óceánban található Galápagos-szigetek faunája és flórája is egyedi, oszlop- és füge típusú kaktusz is él ezen a területen.
A kaktusz élőhelye és kártevőik
A kaktusz legtöbbje a jó vízáteresztő, nem túl meszes, kicsit savanyú talajt szereti. Leginkább a fán lakó kaktusz fajait érdemes tőzegbe ültetni. Egyáltalán nem igényel vizet a kaktusz a több hónapig tartó nyugalmi időszakban, amely leginkább télen szokott lenni. Egyes kaktusz beporzását denevérek, madarak végzik, nem csak a rovarok. Több állati kártevővel is rendelkezik a kaktusz, de a legveszélyesebbek a gombák.
