Forrás: Janakidisz Demeter

Mint sok növénybarátot, engem is elsősorban Debreczy Zsolt könyve, a „Télálló kaktuszok, agavék és pálmaliliomok” motivált a yucca nemzetség megismerésében. Először a Yucca filamentosát, majd később az ELTE Botanikus Kertjébe kerülve számos, kevésbé elterjedt fajt ismerhettem meg a botanikus kert akkori gyűjteményéből...

(Y. concava, Y. flaccida, Y karlsruhensis, Y aloifolia, Y. arcansana -akkor még glauca-ként-, Y. recurvifolia). Később 1980-as évek közepén , mikor elkezdtük megépíteni a sziklakertet, jó néhány friss szerzemény már tejfölös pohárban várakozott a betelepítésre, melyeket Szutorisz Gyulától vásároltam a kert számára, akihez Horst Kuenzler-től és Debreczy Zsolt gyűjtéséből is kerültek a magok. Az újabb, még kevésbé ismert beszerzett fajok a következők voltak: Y. baileyi, Y. angustissima, Y. intermedia, Y. elata, Y. neomexicana, Y. stricta, Y. baccata, Hesperoyucca whipplei, Hesperaloe parviflora.


/Yucca baccata/
Kurilla Ferenc kertjében, Szigetszentmiklós

Később más gyűjtőktől is kerültek növények a gyűjteménybe, így a Y. gloriosa, Y. glauca. A beültetett növények többsége jól fejlődött, de a Hesperoyucca whipplei és a Hesperaloe parviflora nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és sajnos a Y. baccata sem maradt meg. Ahogy fejlődtek a növények a sziklakertben, igyekeztem minél többet megtudni róluk, a beporzásról, a szaporításról, az igényeikről. Egy-két könyvben találkoztam utalásokkal a hibridekről. A Y. aloifoliáról olvastam, hogy jól beporozható magával és más fajokkal is. Egy kollégám Horvátországból hazatérve Y. aloifolia terméseket hozott. Ez azt jelentette, hogy a mediterrán országokban él egy olyan rovar amely be tudja porozni. A magok tökéletesen csíráztak! Azóta más fajokról is hallottam, hogy teremnek. Magyarországon Hódi Tóth József gyűjtő kertjében termett a Y. glauca egyik formája, Szentendrén pedig Vékony Mihálynál a Y. concava. Ezek rovarbeporzásúak voltak. Elkezdett foglalkoztatni ez a rejtélyes dolog. Az általam végzett beporzások a kezdetekkor nagyon esetlegesnek bizonyultak az eredményt illetően. Még azt sem lehetett tudni, hogy önporzók-e az említett fajok, vagy idegen virágpor szükséges a termékenyüléshez. A megporzásnál feltűnt, hogy nem mindegyik portokon találni pollent. A virágok nappal többnyire zártak, este nyílnak ki és kezdenek erősen illatozni, tehát a beporzást végző molyok is ilyenkor aktívak. Az esti vagy kora reggeli beporzások már több eredményt adtak.A Y. baileyi és a Y. stricta talán kivétel ez alól, ezek nappal is megporzódnak, szinte a 2 legjobban termékenyülő faj, saját virágporral is. A Y. aloifolia is öntermékeny, de este érdemes porozni. Egy alkalommal a szerencse is mellém állt, mert a Y. aloifolia, -amely a botanikus kert kaktuszházában van kiültetve és mindig augusztus-szeptember környékén virágzott-, tavasszal egy virágbimbóval lepett meg. Teljes kifejlődése egybe esett a kinti fajok virágzásával, szinte végig kisérve azt, így majd minden fajjal tudtam porozni sikeresen, 17 termés fejlődött majd érett be. Köztük kontrollként önporzást is végeztem. A ráporzást az alábbi fajokkal végeztem: Y.arcansana, Y.baileyi, Y. neomexicana, Y. filamentosa, Y. concava, Y. stricta, Y. karsruhenzis, Y. elata, Y. gloriosa, Y. recurvifolia.


/Yucca elata/
Balogh László kertjében, Tiszasas

Sajnos a magok egy részét úgy elraktam. hogy csak a csírázási képesség lejárta után került elő, de ami kikelt az is elég sok és változatos növény volt, annak ellenére, hogy az anyanövény, amin a mag termett az Y.aloifolia volt. Már a vetés kikelése után megfigyelhető volt rajtuk az a vitalitás, ami a hibrideket általában jellemzi. Az Y.aloifolia és filamentosa x hibrid mindkét szülőjét elhagyta a növekedésben, amelyeket ugyancsak magról vetettem, kontroll képpen.


/Yucca aloifolia × arcansana/
Kurilla Ferenc kertjében, Szigetszentmiklós

A filamentosa vetésnél egyidősen, 2× akkora méretet ért el. Azóta sok növény jól vizsgázott télállóságból, némelyik már a virágját is megmutatta. Azóta is történtek keresztezések, melyek közül az egyik Tiszasason Balogh László egykori kaktuszkertjében történt. Igéretesnek tünnek. Ez egy Y.gloriosa robusta és egy rövid törzsű dús virágú Y.elata közötti hibrid.


/Yucca gloriosa v. robusta × elata (Kurilla Ferivel)/
Balogh László kertjében, Tiszasas

Kurilla Ferenc gyűjtőtársammal mindketten végeztünk porzást (akinél több példány megtalálható az említett hibridekből), de érdekes módon csak a gloriosán alakult ki termés. A Y. gloriosa termése külsőre teljesen megegyezett az aloifiliáéval belül, viszont a ragacsos terméshús helyett szép tömött sorokban szorosan elhelyezkedő magok találhatók, amik szintén aloifolia külleműek. A porzást reggel 7 óra körül végeztük. Az Y, gloriosánsál és a recurvifoliánál fennáll egy érdekes dolog, nagyon hasonlítanak az aloifolia fajra. Más források is említik, hogy a két utóbbi faj az aloifoliának a hibridje lehet. Az is megerősíti ezt a feltételezést, hogy a Y. gloriosa és a Y.recurvifolia ott fordul elő a természetben, ahol a két felfedezett szülő is, Y.aloifolia és a Y.filamentosa. Azt gondolom, ez a felzételezés igaz lehet, mert az általam elvetett Y.aloifolia és filamentosa hibrid magokból kikelt és kifejlődött növények a Y. gloriosára ill. a Y.recurvifoliára hasonlítanak, de annyira, hogy a melléjük ültetett növényeket még szakember sem nagyon tudja megkülönböztetni. Talán csak az lehet a különbség, hogy itt még tiszta fajok lettek keresztezve, a természetben pedig a hibridek is újra és újra visszakereszteződnek hol az egyik hol a másik fajjal, mint egy köztes állapotot így fenntartva, az utódaik viszont ellenőrzött beporzásnál visszahasadnak az alapfajokra.


/Yucca aloifolia × bailey/
Kurilla Ferenc kertjében, Szigetszentmiklós

A beporzás:
Leghatékonyabb a kora reggeli vagy az esti órákban végezni. Elképzelhető, hogy fajok szerint is van különbség a beporzási időben, legjobb leutánozni ahogy a természetben történik.


/Yucca baccata virág/

Meg kell keresni a virágon belül azt a portokot, amelyik jól láthatóan pollent tartalmaz. A pollent egy jól fejlett kaktusztüskére szoktam juttatni, majd azzal a bibecső belsejébe. Van aki vékony ecsettel szokta beporozni, az segíti az eredményességet, ha több portokról vett pollent juttatunk a bibére. A virág termékenyülését a leendő tokok felemelkedése jelzi, ez általában három nap múlva megtörténik (kivétel a Y. aloifolia, Y. gloriosa, Y. recurvifolia). A magtok három rekeszre és hat cikkre osztódik, amiben legalább 15-20 mag található cikkenként, közöttük gyakran léha fehér és fekete magok is, ami valószínűleg a termékenyülés és a teljes érettségi foktól is függ. A kint telelő fajok tokjai általában augusztus-szeptemberig megérnek.

Yucca magok vetése:
Az érett magokat legjobb még azonnal érés után elvetni. Az elvetett mag általában 2-4 hét alatt kikel 20 C feletti hőmérsékleten, 20 C alatt vontatott a kelés. Ritkán előfordul, hogy elfekszik a mag egy évig is. A csírázás 3-4 éves magoknál már szinte kivételes. A vetést perlitbe szoktam végezni, nekem ez vált be legjobban. Esetleg takarásképpen lehet apró gyöngykavicsot is alkalmazni, ami elég levegős és egy kis támasztékul szolgál a kikelő magoncoknak, így jobban be tudják fúrni a gyökerüket a könnyű perlitbe. Ebben a közegben egy évig is elvannak a magoncok, főleg ha még néha napján egy kis tápoldatot is juttatunk a részükre. A perlit a gyártásából kifolyólag steril anyag, de sajnos van egy-két rovar és gombakártevő amelyik tönkre tudja tenni a vetést. Ilyen az árvaszúnyog lárva amelyik a magokat károsítja, mikor azok csírázásnak indulnak, ezért permetezni kell idejében. A két leveles magoncokat szét lehet ültetni mélyebb pohárba vagy cserépbe, ez kedvezőbb a lefelé hatoló gyökerek részére. A legjobb őket hamar kitelepíteni az állandó helyükre mert gyorsabban fejlődnek, ha szabadon szétterpeszthetik a gyökereiket. A fiatal magoncok teleltetése alacsony hőmérsékleten 10 C alatt is aránylag szárazon történhet, hetente-kéthetente öntözve.


/Yucca aloifolia × stricta/
Kurilla Ferenc kertjében, Szigetszentmiklós


Yuccák vegetatív szaporítása:
Az atlantikus és szubtrópusi fajokat lehet oldalsarjakról , tőosztással, a törzses fajok törzsfeldarabolással, rizómák leválasztásával. A sivatagi keskenylevelű fajokat nehezebb meggyökeresíteni, ezért inkább gyökeres sarjakról, vagy rizómákkal lehet szaporítani. A legkedvezőbb időszak tavasszal április, vagy nyár vége felé augusztus. A Y. aloifoliáról augusztusban leválasztott rizómák, októberben már leveleket hajtanak.
A lágyabb levelű fajok gyökereztetésénél a leveleket célszerű 1/3 részre visszavágni, hogy a még gyökér nélküli rozetta kisebb helyen elférjen, és ne legyen túl nagy a párologtató felülete. Gyökeresítésre perlit vagy szitált folyami homok megfelelő. A vágott felületeket faszénporba vagy gombaökőszerbe kell mártani és legalább 1-2 napot kell hagyni félretéve, hogy a felületek beszáradjanak. Gyökereztető hormonnal kezelve, gyorsíthatjuk a folyamatot. Ezután cserépbe ültetve félárnyékos helyen tartva hetente 2-3 alkalommal megöntözzük és türelemmel várunk. Néha kis tápoldattal megöntözhetjük a leveleket, ez gyorsabb eredményt hozhat. A meggyökeresedett növényeket tavasszal érdemes az állandó helyére ültetni, hogy legyen idejük meggyökeresedni.


Az általam keresztezett hibridek listája:
Yucca aloifolia × filamentosa
Yucca aloifolia × bailey
Yucca aloifolia × elata
Yucca aloifolia × arcansana
Yucca aloifolia × recurvifolia
Yucca aloifolia × stricta
Yucca baileyi × recurvifolia
Yucca baileyi × gloriosa
Yucca baileyi × stricta
Yucca arcansana × angustissima
Yucca angustissima × arcansana
Yucca stricta × recurvifolia
Yucca concava × stricta,filamentosa?
Yucca gloriosa v. robusta × elata ( Kurilla Ferivel)
Yucca stricta × baccata